Mégis írt… :)

2009 január 19. | Szerző: kisbeo |

Szóval h. ne csak elmélet legyen…pénteken taliztunk (volna) szakmai ügyből kifolyólag Olajbogyóval (amit én próbáltam( személyesre fordítani egy kávéházi meghívással) , amit megígért, de nem biztosra és persze! nem jött el!!! :S Ilyenkor mit csinálsz???

Hát én nem sokat, mert ugye ez össze volt kötve utána egy tényleg szakmai többemberes megbeszéléssel hivatalos helyen. Ott volt. Hívott. Már nem vettem fel – minek? Első megszólalása nem az, h. “bocsi!” v. ilyesmi elcsépelt duma, á dehogy! csak annyi: “Hívtalak!” – ha nem mondja, észre se veszem! Utána “nagy menekülés” végig a megbeszélés alatt (nem ült mellém, nem kedveskedett semmi, utána is pánikszerűen távozott) – sajnos ezt nemcsak én képzelem, a többiek is megjegyzéseket tettek rá. Marykathie, a barátnőm, utána viszont azt az észrevételét taglalta nekem, milyen büszkén figyelt ENGEM! a pasas, mikor előadást tartottam! Különben meg hót ideg volt jódarabig, idegességében majdnem lebucskázott a lezárt lépcsőszakaszon is, úgy pattant vissza a biztosító szalagról, és fénysebességgel lőtt ki, nehogy követni tudjuk…(szokott ilyent csinálni). De ilyenkor sosem tudom, most a szitutól menekül? tőlem? vagy tényleg halaszthatatlan dolga van egy másik macával esetleg????


Na mindegy, ilyenkor enyhe bőgésroham egész este, barátnői vigasztalással körítve…aztán másnap, láss csudát, reggel már azzal fogadott a postaládám, hogy levelem jött tőle!!!!! 😀

Most akkor elolvadjak v. mi? Hullámvasút: pénteken le- szombaton föl….szóval bocsánatkérés persze semmi, csak hogy nem jutott idő rám (jó duma mi?) és akkor most küldjem azért el az anyagom neki!!!

folyt.köv.