Akció – reakció

2009 február 20. | Szerző: kisbeo |

 Nos másnap, “lesújtva bár, de törve nem” v. valami hasonló, szóval épp egy sminkbemutatón ültem, mikor szólt a telcsim…persze h. nem tudtam felvenni…utána nézem, gyanús ám a szám, nem az övé, de mintha lenne ilyen hivatalija?

Visszahívtam pár órával később amikor tudtam, erre ő szólt bele,egyből megismertem azt az életunt hangját 😉 mondom én vagyok…erre csak anynit kért h. adjak meg neki egy adatomat hivatalosan kellett neki. Megadtam, de semmi mást nem szólt, én sem…mifenét kellett volna?!

Erre másnap írt egy körlevelet, hogy a többiek is adják meg az adataikat, de ezt tök poénkodós stílusban, nagyon ritkán szokott így írni – és amit még sose tett, a levélben eljátszott a nevemmel….igaz másnak is “udvarolt” benne, úgyhogy nem vettem túl komolyan. De aztán megkérdeztem “tanácsadónőmet”, és ő azt mondta, hogy minden apróságra reagálni kell ilyenkor vmi poénosat mondta, úgyhogy visszaírtam h. köszönjük, h. elintézte nekünk a dolgokat, meg úgy írtam alá, ahogy ő játszott a nevemmel….

Nos egyelőre ennyi eddig…más nem történt. Hát meglátjuk mi lesz azon a programon, ahova megyünk hétfőn…